De csak szerintem (szubjektivity...)
Ami nálunk működik, de ettől még nem biztos, hogy mindenhol működik:)...
A legfontosabb kérdés, amit ebben a témában fel kell tennünk (szerintem), hogy mitől érzi valaki szükségét annak, hogy megvásároljon valamit? Mindegy, hogy terméket, vagy szolgáltatást. Mi az a döntő pillanat, amikor a szükségletből döntés születik? És mi a döntő szempont? Erre keresem a választ...
Természetesen nincs egyértelmű válasz, de vannak sémák, amik megkerülhetetlenek, amikor ezt a témát elemezzük.
A klasszikus evidánciákon túl próbálom megfejteni a döntéshozás mechanizmusát, figyelembe véve, hogy vannak rajtunk kívülálló, nem befolyásolható szempontok egy döntés előtt (pl. a szükségesség, a lehetőség, a kényszer, az időzítés, és még számos objektív körülmény). De mi dönt akkor, amikor ezeket kizárhatjuk? Mi dönt akkor, amikor egy ideális helyzetben (ami nincs természetesen:)...) van idő felkészülni, elemezni, körbejárni, stb egy döntés előtt minden lehetőséget. Mi dönti el, hogy A, vagy B?
Szerintem egy jó válasz van, számtalan variánssal
A döntő szó az esztétikum! A szépség, és a harmónia. Ha ezt az érzést ki tudjuk váltani a vásárlónál, nyertünk. Ez mindent beelőz. Árat, minőséget, szükségességet, kényszert. Mindent. De hogy lehet ezt elérni? Nos, erre számos eszközünk van, de nem mindegyiket használjuk...
Kezdjük az elején! Vajon látjuk az út végét?
Sok vállalkozó, vállalkozás követi el azt a hibát, hogy impulzusok hatására dönt, nincs stratégiája. Igaz ez örvid, közép és hosszú távú döntéseire is. Sőt. Sokan az egész vállalkozásuk megalapítását is impulzusok hatására lépik meg, nem előre átgondolt stratégia okán.
Pl. tegyük fel, hogy valaki ért valamihez, hisz magában, magabiztos, erős az önbizalma, és elég bátor ahhoz, hogy elindítson egy vállalkozást a fentiekre alapozva. Tegyük fel, hogy az ismerettségi körében még van is “kereslet” arra, amihez ért. Elindul a vállalkozás… De mindez elég egy sikeres vállalkozáshoz?…
De mindez elég egy sikeres vállalkozáshoz?
Az elején bizonyosan. Amíg viszi az embert a lendület, amíg tart a kezdeti lelkesedés, amíg a kezdeti energiák még dinamikusak. Aztán jönnek a szürke hétköznapok, amikor a kezdő optimizmus alább hagy, a kezdő lendület fogyni kezd, és elkezdenek számítani azok a dolgok, amik nem a vállalkozás tematikájának a szakmai részéhez tartoznak, hanem önmagához, a vállalkozáshoz. Mint pl. a stratégia, pénzügyi tervezés, vállalkozásfejlesztés, piackutatás, arculat, marketing... merthogy ezekkel az elején a kisvállalkozások többsége nem számol. Pedig talán fontosabb ezeket jól átgondolni, mint magát a szakmát. Na jó! Nem:)... de legalább olyan fontos. A lista sok eleméhez most nem fűznék hozzá, de az arculat és marketing kérdésben van véleményem (természetesen szigorúan szubjektív).
Már nem elég jónak lenni, annak is kell látszani!
Minden vállalkozás, amelyik komolyan gondolja a jövőképét, eljut erre a pontra. Nincs kivétel. Innen kétféle vállalkozás létezik. Amelyik felismeri az arculat és marketing fontosságát, és amelyik nem. Igazából aki nem ismeri fel, az a vállalkozás is költ marketingre, és költ arculatra, de nem tudatosan (inkább ösztönösen), és nem hatékonyan, hisz rengeteg vállalkozás vezetője gondolja az arculat és marketing költségeket feleslegesnek. Sőt, gyengébb időszakokban ezeket a költségeket nyesik meg először, ami önmagában óriási hiba, de erről majd később.
Az a vállalkozás, amelyik időben felismeri az arculat és marketing fontosságát - pláne ha az indulásnál már eleve számol ezekkel - az óriási előnyt szerez a piacon. Itt sincs kivétel. Ez törvényszerű, nem esetleges.
De hogy lehet ez? Azért vesz valaki pl. olyan vitamint amilyent, mert azt látja a tévében, vagy poszteren és akkor elindul és megveszi?...
Ennél ez azért összetetteb dolog:)... nem feltétlen van direkt kapcsolat a marketing és a vásárlás közt, sőt, inkább az indirekt szót használnám. Kétféle módon tud a marketing a döntésre hatni. Az egyik - ezt a módszert nem kedvelem - az agymosás. Azaz amikor olyan mennyiségben önti ránk egy cég a termékreklámját, hogy egész egyszerűen a reflexeinkbe égeti és amikor vásárlásra kerül sor, egyszerűen a reflexeink kapcsolnak be, és hozzák meg helyettünk a döntést. Ez a folyamat is lényegesen összetettebb, de hatásmechanizmusát tekintve lényegében erről van szó.
A másik fő módszer, amikor kialakítjuk a vásárlóban a termék iránti vágyat, vagy kötjük egy olyan élményhez, ami számárra kedves, és emiatt választja az adott terméket, vagy szolgáltatást. Ilyenek jellemzően a prémium brand-ek marketingjei, de számos más példa is van erre.
Vagy így, vagy úgy, de kell az arculat!
És a jó arculat. Mert aki már kilép a piacra tudatos marketinggel, az jobb, ha rendezett arculattal teszi. Sokkal hatékonyabb. Szerintem nagyon nem mindegy, hogy milyen reflexek kapcsolnak be az emberekben, ha vállalkozásunk nevét meghallják, vagy logóját meglátják (apropó, Önnek van logója?...). Mert adott esetben ez önmagában el tudja dönteni a döntést. Bizony. Ha nem hiszi el, akkor is... hiszen az emberek többnyire érzelmi alapon döntenek, és ez az érzelem sokszor csak annyi, hogy "ezt már láttam valahol". És olykor ez is elég lehet. De ehhez átgondolt és profi arculatra és gondosan kidolgozott (és következetesen végrehajtott) marketing stratégiára van szükség.
Ennek rengeteg eszköze van, erről majd a következőkben értekezünk.
Köszönöm, hogy időt szánt a gondolataimra...